EN
JJF flotációs berendezés a modern bányászatban széles körben használt, nagy hatásfokú flotációs gép, amely alkalmas fémes és nemfémes ásványi anyagok szétválasztására egyaránt. Egyedülálló rotor-állórész kombinációja hatékony pépkeverést és egyenletes buborékeloszlást biztosít, garantálva a nagy szelektivitást és a flotáció során a visszanyerést. Az egyegységes kapacitás a flotációs gép teljesítményének kulcsmutatója, amely közvetlenül befolyásolja az üzem teljesítményét és a gazdasági hatékonyságot.
Az egyegységes kapacitás meghatározása és befolyásoló tényezői
Az egyegységes kapacitás azt a cellulóz mennyiségét jelenti, amelyet a flotációs gép egységnyi idő alatt képes feldolgozni, általában köbméter per óra (m³/h) vagy tonna per óra (t/h) egységben mérve. Az egy egység kapacitását befolyásoló fő tényezők közé tartozik a cellulóz sűrűsége, a gáz-folyadék arány, a járókerék sebessége, a cellulóz viszkozitása és az érc jellemzői. Ezek között kritikus szerepet játszik a cellulóz sűrűsége, amely jelentősen befolyásolja mind a feldolgozási kapacitást, mind a flotációs hatékonyságot.
A cellulózsűrűség hatása a flotációs hatékonyságra
A cellulóz sűrűsége, amelyet jellemzően tömeg- vagy térfogathányadban fejeznek ki, befolyásolja a részecske-buborék kölcsönhatásokat. A nagyobb pépsűrűség növeli annak valószínűségét, hogy az ásványi részecskék buborékokkal ütköznek, javítva a visszanyerést. A túlzott pépsűrűség azonban növeli a viszkozitást, csökkenti a folyóképességet és a buborék-ásványi kötődés hatékonyságát. Az alacsony cellulózsűrűség egyenletes áramlást tesz lehetővé, de csökkenti a részecskék-buborékok ütközésének lehetőségét, csökkentve a regenerálódást. Ezért a cellulózsűrűség és a flotációs hatásfok közötti kapcsolat nemlineáris, és a legjobb teljesítmény érdekében optimális sűrűségtartományban van.
Az egyegység kapacitása és a cellulóz sűrűsége közötti kapcsolat a JJF flotációs gépekben
A JJF flotációs gépek egyegységes kapacitása észrevehetően változik a cellulóz sűrűségétől. A cellulózsűrűség növekedésével a gép több pépet tud feldolgozni egy bizonyos tartományon belül, ami enyhén emelkedő tendenciát mutat. A közepes pépsűrűség növeli a buborék-ásványi érintkezési hatékonyságot anélkül, hogy jelentős áramlási ellenállást okozna.
Ha a cellulózsűrűség meghaladja a gép tervezési határértékét, az egyegység kapacitása csökken. A nagy sűrűségű cellulóz megakadályozza, hogy a járókerék elegendő energiát szállítson a pépben, holt zónákat hoz létre, és csökkenti a buborék-ásványi anyagok rögzítésének hatékonyságát. Ezenkívül a nagy sűrűségű cellulóz növeli a szivattyúzási és cirkulációs terhelést, felgyorsítja a járókerekek, állórészek és a géptest kopását, ami lerövidítheti a berendezés élettartamát.
Nagyon alacsony cellulózsűrűség esetén az egyegység kapacitása is korlátozott. A ritka részecskeeloszlás a sima áramlás ellenére csökkenti az egységnyi idő alatt kinyert összes ásványi anyagot, ami alacsonyabb feldolgozási hatékonyságot eredményez. A megfelelő cellulózsűrűség-szabályozás ezért elengedhetetlen a JJF flotációs gépek nagy teljesítményű működésének fenntartásához.
A cellulózsűrűség gyakorlati optimalizálása
A gyakorlatban a cellulóz sűrűségét az érc jellemzői és a folyamatkövetelmények alapján állítják be, hogy az megfeleljen a flotációs gép optimális kapacitásának. A JJF flotációs berendezések esetében az optimális egyegységes kapacitást általában közepes pépsűrűség mellett érik el. A laboratóriumi vizsgálatok vagy a numerikus szimulációk segítenek meghatározni az optimális sűrűségtartományt, maximalizálva az áteresztőképességet, miközben fenntartják a magas visszanyerést.
Ugyanilyen fontos a cellulózsűrűség stabilitása. Az érc minőségének, a betáplálási sebességnek és a víz hozzáadásának változása befolyásolhatja a sűrűséget működés közben. Az automatizált vezérlőrendszerek, amelyek figyelik a cellulózsűrűséget, valamint beállítják az adagolószivattyúkat és a víz adagolását, biztosítják a gép optimális tartományon belüli működését, javítva az egyegység kapacitását, miközben minimalizálják az energiafogyasztást és a berendezések kopását.
